Aknaszlatina több száz éven keresztül Kárpátalja legfőbb sókitermelő vidéke volt. A helybéli magyar lakosság számára a bányászat mindig is kiemelt jelentőséggel bírt. Az elmúlt évtizedben végleg felhagytak a bányászattal de a föld alatti kamrákban a beáramló édesvíz a földfelszínt is érintő rombolást végez. A környék régóta ismert a gyógyulni vágyók körében mivel a sós fürdők és fekete iszapos kezelések kiválóak az ízületi és bőrpanaszok kezelésére. Az ehhez szükséges fürdők feltöltéséhez a bányatermekből kiszivattyúzott sós víz helyére azonban édesvíz áramlik mely folyamatosan rombolja az egykori járatokat. Amikor egy föld alatti kamra beomlik, akár 60 méter mély kráter is keletkezhet a felszínen. A fürdőturizmus a bizonytalanul fenntartható viszonyok ellenére is ezreket vonz a településre. Ebből az üzletből a magyar kisebbség jellemzően alig részesül, nagy részük számára a bányászat a letűnt aranykort idéző emlék csupán, mely majd minden család tagjait érintette és éltette egyszer.